Bibliatanulmány: Szeretet a világon túl

Írta Admin — 2025. nov. 17.

Egy olyan világban, amely tele van zavaró tényezőkkel és vágyakkal, mélyen visszhangzanak az 1János 2:15-16 szavai: „Ne szeressétek e világot, se azokat, a mik e világban vannak. Ha valaki szereti a világot, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, a mi e világban van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem e világból.”

Ahogy a mindennapi életünkben haladunk, könnyű beleesni az anyagi javak és a társadalmi elismerés szüntelen hajszolásába. A reklámok elárasztanak minket olyan üzenetekkel, amelyek a boldogságot a gazdagsággal, szépséggel és ranggal azonosítják. Ez a folyamatos áradat arra késztethet minket, hogy reményünket és identitásunkat mulandó dolgokba helyezzük. Azonban János apostol egy mély igazságra emlékeztet: végső beteljesedésünk nem a világból, hanem az Istennel való szeretetteljes kapcsolatból fakad.

A „világ szeretete” gyakran a világ értékrendjéhez és prioritásaihoz való hűséget jelenti. Ez lehet múló örömök hajszolása, elismerés keresése a közösségi médiában, vagy a fogyasztói társadalom mókuskerekébe való belegabalyodás. János mégis óva int minket, hogy ezek a törekvések elvonják figyelmünket az igazi öröm és békesség forrásától. Amikor szívünket világi dolgokba fektetjük, akaratlanul is távolságot teremtünk Isten és magunk között, aki közeli és személyes kapcsolatot kíván velünk.

Ez nem azt jelenti, hogy el kell zárkóznunk a világtól, vagy elhanyagolnánk kötelességeinket. Inkább arra hív, hogy vizsgáljuk meg szívünket és indítékainkat. Az ideiglenes vágyaink kielégítéséért élünk, vagy valami sokkal nagyobbért? A „test kívánsága”, „szemek kívánsága” és „élet kevélysége” mind ürességhez vezethetnek, amely végül kielégítetlenül és lelkileg kimerülten hagy minket.

Helyette irányítsuk figyelmünket az örökkévalóra! Máté 6:19-20-ban Jézus így int: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a moly és a rozsda megemészti, és hol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben.” Amikor kapcsolatainkba, kedvességbe és lelki növekedésbe fektetünk, olyan örökséget építünk, amely túlmutat ezen a világon.

Ma szánj egy pillanatot arra, hogy elgondolkodj, mi az, amit igazán értékelsz. Vannak-e olyan területek az életedben, ahol tudtodon kívül a világi dolgokat helyezted Istenhez fűződő kapcsolatod elé? Kérd a Szentlelket, hogy mutassa meg ezeket a területeket. Miközben Őt keresed, emlékezz arra, hogy az Ő szeretete sokkal gazdagabb, mint bármi, amit ez a világ kínálhat.

Törekedjünk arra, hogy olyan szívet neveljünk, amely a mennyei kincsek után vágyakozik, ahol az igazi beteljesedés és maradandó öröm lakozik. Így nemcsak Istent dicsőítjük, hanem az Ő szeretetének világítótoronyává is válunk egy reményre szoruló világban.